A modern korcsolyákat a sportág alapján három kategóriába sorolják: gyorskorcsolya-, műkorcsolya- és jégkorcsolyapengék.
A gyorskorcsolya lapátok pengevastagsága hozzávetőlegesen 1-1,3 mm, hosszú és egyenes pengéjük, valamint nagy érintkezési távolságuk van a jégfelülettel, így biztosítva a jó egyenes vonalú siklást. Viszonylag alacsony a derekuk is. A műkorcsolya pengék pengevastagsága hozzávetőlegesen 3,5-3,8 mm, középen horony, ívelt penge található, a penge elején pedig fogazások vannak a könnyebb ugrálás és pörgés érdekében.
A jégkoronglapátok pengevastagsága megközelítőleg 2,8 mm, a legrövidebb penge, és ív alakú, ami megkönnyíti a hirtelen megállásokat és fordulásokat. A kapuslapátok teljes egészében fémből készülnek, és rövid, lapos pengéjük van.
Ha például a gyorskorcsolya pengéket vesszük, szerkezetük jellemzően a pengéből, a pengecsőből, az első kis pengetartóból, az első nagy pengetartóból, az első tálcából, a hátsó pengetartóból és a hátsó tálcából áll.
A műkorcsolya- és jégkorongpengéket általában függőlegesen helyezik el a korcsolyatalp közepén. A gyorskorcsolya lapátok felszerelési helyzete eltérő; a bal oldali penge enyhén jobbra, a jobb oldali penge pedig balra van döntve, hogy megkönnyítse a kanyarodást.
A pengék vékonyak és élesek, ami nagy sebességnél vágásveszélyt jelent. A rövidpályás gyorskorcsolya pengéi mindössze 1-1,3 milliméter vastagok. Ezért a sportolók speciális szálakból készült védőruházatot, valamint nyakvédőt és sisakot viselnek edzés és verseny közben, hogy csökkentsék ezt a kockázatot.
